Archív tartalom!
A Somogyi-könyvtár honlapja: http://www.sk-szeged.hu
 
Somogyi-könyvtár Virtuális kiállítóterem A hónap könyve Löw Lipót beszédei 2017 október 23. (hétfő) 
Akadálymentes változat 
Löw Lipót beszédei
2011. április

"Az ügyes orvos nem elégszik meg avval, hogy betegét orvossággal lássa el, hanem arra is fordítja figyelmét, hogy akkor szabja a gyógyszert a beteg elébe, midőn a tapasztalás nyomán a gyógyító hatás még remélhető és várható...  Ugyanezt kétségen kívül meg fogják tenni a törvényhozó honatyák is, szem előtt tartván Salamon király bölcs tanácsát: Ne dicsekedjél a holnappal, mert nem tudod, mit szül egy nap" – olvashatjuk a Löw Lipót beszédei című kötetben. A könyv a Múlt és Jövő Kiadó Magyar Zsidó Történetelem sorozatában jelent meg. Tartalmát összegyűjtötte és az utószót írta Hídvégi Máté.

Leopold Loew, vagy ahogyan mi, magyarok és szegediek ismerjük: Löw Lipót kétszáz éve, 1811. május 23-án született a morvaországi Černá Horán. Sokoldalú tehetsége, tudásszomja már gyermekként megmutatkozott. Hegedült, zongorázott, fuvolázott, s 13 évesen kezdte meg rabbinusi tanulmányait. Német és cseh anyanyelve mellett megtanult héberül, görögül és magyarul, járt a bécsi egyetemre, a pozsonyi evangélikus líceumba, keresztény teológiát végzett. Az első magyarországi, tudományosan képzett rabbik egyike.
Pápán éri az 1848-as forradalom. A nemzetőrök tábori lelkésze – emiatt a szabadságharc bukása után két hónapra börtönbe vetik.

Szegedre 1850 decemberében jött, s itt kötötte második házasságát (két feleségétől tizennégy gyermeke született). Élete hátralévő huszonöt esztendejét itt töltötte. E korszakot pályafutása és a város zsidóságának aranykoraként említik. Zsidó leányiskolát alapított, megszervezte a gyerekek hitoktatását, létrehozta a zsinagóga énekkarát. Az új szegedi zsinagóga avatóbeszédét magyarul mondta el.

Tudósként Szegedet a zsidó tudományok egyik európai központjává tette. A zsidóság történetét kutatta. Ben Chananja címmel folyóiratot indított (1858-1867), amely tudományos cikkei mellett bátran közölt közéleti tárgyú írásokat is.
A vallástörvényi hagyományokra is kiterjedő “rabbinikus reform” híve. A zsidó iskola, templomi és hitközségi élet terén bevezetett újításai miatt az ortodoxok “Izrael lerombolójának” tartották. Löw Lipót azonban a zsidók magyarosodásának, beilleszkedésének híve és fáradhatatlan előmozdítója maradt.
1875. október 13-án hunyt el. Kossuth Lajos az elsők között fejezte ki részvétét. Egyik méltatója szerint Löw Lipót "a magyar zsidó papok mintaképe volt."
"... nem magyar zsidókká akart minket nevelni, hanem zsidó magyarokká..." – emlékezett a szegedi rabbira Kármán Mór, a hazai pedagógiatudomány egyik megalapozója.

A könyv Löw Lipót összes fennmaradt, hiteles, magyar nyelvű prédikációját közli, időrendben. Forrásként a tudós rabbi prédikációs jegyzéke szolgált, amelyet Löw Lipót fia, Immánuel állított össze.

Nyilas Péter

 

Gyorskeresés

Részletes keresés

Online hosszabbítás

Olvasójegy vonalkódja
Jelszó
Segítség

Hírlevél




A hónap könyve

Banner