Archív tartalom!
A Somogyi-könyvtár honlapja: http://www.sk-szeged.hu
 
Somogyi-könyvtár Virtuális kiállítóterem A hónap könyve Szeged és Pécs visszavívása – 1686 2017 október 23. (hétfő) 
Akadálymentes változat 
Szeged és Pécs visszavívása – 1686 (Nürnberg, 1686)
2010. január

 

A hónap könyve, amelyet muzeális gyűjteményéből ajánl a Somogyi-könyvtár, valójában egy egyleveles nyomtatvány, egy tudósítás 1686 őszének két fontos eseményéről: Szeged és Pécs városának töröktől való visszavívásáról.

Mi indokolja ezt a formabontást?
2010 a magyar kultúra, a magyar kulturális élet számára kiemelkedően fontos év, hatalmas lehetőségekkel. 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa – a németországi Essen és a törökországi Isztambul társaságában. Szeged Pécs kiemelt partnere a rendezvénysorozatban, a Somogyi-könyvtár reprezentatív könyvkiállításai pedig a felvezető évek hivatalos programjai voltak.

 

Az Európa és Magyarország számára történelmi jelentőségű hadieseményekről szóló tudósítás már 1686-ban ’összehozta’ a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat fent említett helyszíneit (Szegedet, Pécset, a török birodalmat és Németország képviseletében Nürnberget, a kiadvány nyomtatásának helyét) és kultúráját.
A tudósításban az olvasható, hogy ’Szeged, a hajdani, pompás szabad város nem csupán nagyszámú népessége miatt volt ismert, hanem mint élénk kereskedelmi központ is, emiatt Konstantinápolyból [a mai Isztambulból] is felkeresték előkelő kereskedők, akik azután itt le is telepedtek. A város nem volt fallal körülvéve, csupán töltés/földsánc és árok övezte, kastélya mégis jól védett és korának egyik legerősebb vára volt; Szulejmán szultán erősítette meg először téglaépítménnyel. … Szeged 1552-ben esett el, attól kezdve a török iga alól nem szabadult’.
Az európai keresztény hatalmak összefogásával indított, felszabadító háborúban –a kulcsfontosságú Buda visszavívása után- 1686 őszén Szeged visszanyerése volt a cél. Az alakulatok számadatainak leírása után az október elején kezdődött hadműveletekről számol be a tudósítás, ami a sáncra kitűzött fehér zászlóval magát megadó török sereg Temesvár irányába való elvonulásával ér véget.
A győzelem örömét fokozta a hír, hogy a császári csapatok Pécs városát is visszavívták a töröktől. A tudósító erről az eseményről itt csak rövidebben ír. Érdekesen mutatja be Pécs városát: ’Ez a Pécs –jóllehet, korábban püspöki székhely volt, mégis–  alaktalanul épített [formátlan] város volt, a  Dráva és a Duna között fekszik, Szulejmán császár egy csepp véráldozat nélkül 1543-ban foglalta el és a keresztény templomokat mecsetekké építtették át.’ A szegedieknél lényegesen véresebb harci események leírásával zárul a tudósítás.

A lap közepét az eseményeket ábrázoló, két rézmetszet tölti ki. Felül Szeged (Segedin) képe, középen a város, előtérben csatamező, amely a török/tatár és a császári seregek október 20-ai, sorsdöntő ütközetét tárja elénk. Alatta Pécs (Fünfkirchen) látképe, a seregek a városfalon kívül foglalják el állásaikat.
A képen ábrázolt, egykori Szegedből ma már semmi nem látható. A Pécset ábrázoló metszeten viszont felismerhető a székesegyház épülete és a máig fennmaradt, török épített örökség – eredeti pompájában.

Essen – Pécs – Isztambul Európa Kulturális fővárosai 2010-ben. A kiállított, 1686-ban megjelent, német nyomtatványon Pécs (és Szeged) városa látható Európára kiható jelentőségű hadi események leírása mellett, a szövegben olvasható Isztambul város egykori neve (Konstantinápoly). A történelmi jelentőségű csaták részvevői oszmán-török csapatok, magyarok és a császári seregek révén: németek is voltak. A tudósítás és a metszetek így egyesítik mindhárom kultúrkört, melyek 2010-ben Európa Kulturális Fővárosaiként, békés körülmények között újra találkoznak egymással.

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet

 

Gyorskeresés

Részletes keresés

Online hosszabbítás

Olvasójegy vonalkódja
Jelszó
Segítség

Hírlevél




A hónap könyve

Banner