Archív tartalom!
A Somogyi-könyvtár honlapja: http://www.sk-szeged.hu
 
Somogyi-könyvtár 2017 augusztus 23. (szerda) 
Akadálymentes változat 
Kedvenc könyvem – László Boldizsár

Garth Stein: Enzo, avagy az emberré válás művészete

- Kutya és ember mély ragaszkodásáról szól Garth Stein regénye, amely nem sorolható a hasonló témájú, szokványos történetek közé. Olyasmit ad az olvasónak, amelynek birtokában másképp néz majd a kutyákra általában, s természetesen még inkább a sajátjára, ha ő is tart otthon ebet – mondta a közelmúltbeli olvasmányai közül legemlékezetesebb könyvről László Boldizsár, a Szegedi Nemzeti Színház opera tagozatának művésze, aki az Enzo, avagy az emberré válás története című regényt ajánlotta figyelmünkbe.

- Különös, megrázó, szövevényes cselekmény tartja fönn az olvasó érdeklődését, egészen a szomorú, ám mégis fölemelő végkifejletig. A regény a kutya, Enzo szemszögéből ábrázolja az állat és az emberi világ kapcsolatát, méghozzá a legszemélyesebb módon. A történet Enzo monológja, ő maga beszéli el az eseményeket. A főhős egy ifjú autóversenyező, aki megházasodik, gyermeke születik – boldogan indul az élete. Ám első fontos versenye alatt meghal a felesége, később gyermeke gyámság alá kerül. A kutya mindent megtesz a gazdájáért, ami csak tőle telik. S hogy milyen eszköztárból választhat, azt ő maga mondja el, mindjárt a könyv elején: „Nincs másom, csak a gesztusaim, és ezért néha muszáj eltúloznom őket. És bár olykor túllövök a célon és melodramatikus eszközökhöz folyamodom, a világos és hatásos kommunikáció érdekében pontosan ez az, amit tennem kell. Csak így tudom magam megértetni egyértelműen és kérdés nélkül.”

S ami talán a leginkább megindítja az olvasót: Enzo félelem nélkül készül az elmúlásra, mert hisz abban, hogy halála után emberként születik újjá, s akkor majd szavakkal is elmondhatja mindazt, amit szeretne, és sokkal többet tehet embertársaiért.

Úgy olvastam ezt a könyvet, hogy nekem nincs is kutyám. Családomban viszont édesanyám és lányom is tart ebet, húgomnak pedig tizenhat éven át volt egy boxer kutyája, amely élete utolsó három évében már nagyon beteg volt. Közelről látom tehát, mit jelent egy szeretett kutyáért akár áldozatot is vállalni. Enzo történetének egyik legfontosabb üzenete az, hogy csak annak legyen kutyája, aki felelősséget érez iránta.

A könyvnek persze magasabb és általánosabb értelmezése is van. Visszatér benne egy mondat (ne felejtsük: a főhős autóversenyező!), amely így szól: „Az autó arra megy, amerre nézel.” Ezt pedig akár az életünk, sorsunk irányításáról szóló bölcsességként is értelmezhetjük.

Nyilas Péter

Olvasta már? - könyvajánlók

 

Gyorskeresés

Részletes keresés

Online hosszabbítás

Olvasójegy vonalkódja
Jelszó
Segítség

Hírlevél




A hónap könyve

Banner