Archív tartalom!
A Somogyi-könyvtár honlapja: http://www.sk-szeged.hu
 
Somogyi-könyvtár 2017 augusztus 23. (szerda) 
Akadálymentes változat 
Kedvenc könyvem - Erdélyi Tímea

Yann Martel: Pi élete

„Van egy történetem, amitől hinni fog Istenben” - idézte Erdélyi Tímea, a Szegedi Nemzeti Színház próza tagozatának művésze a Pi élete című regény bevezetőjének egyik mondatát. Bár Yann Martel könyvét régebben olvasta, még arra is pontosan emlékezett, hogy az idézet a kötet tizenegyedik oldalán található. A Magyarországon több kiadást megért, igazi világsikernek számító mű a művésznő életének fontos sorsfordulóján került a kezébe. A Csongor és Tünde Ledér szerepére készülő Erdélyi Tímea számára a regény elolvasása több volt, mint maradandó irodalmi élmény.

„Akkoriban erősen foglalkoztattak a hit, a vallás kérdései. Arra készültem, hogy fölvegyem a keresztséget. Szüleim, három testvéremmel együtt úgy neveltek, hogy felnőttként, meggyőződésünk szerint döntsünk, akarunk-e valamely felekezethez tartozni. Sokat beszélgettünk erről barátaimmal is. Öcsém és én 2005 adventjének első vasárnapján keresztelkedtünk. Egy filmrendező barátom ugyanazon a napon ajándékozott meg Yann Martel Pi élete című könyvével. Néhány oldal elolvasása után világossá vált, miért éppen ezt a művet választotta.

Az alaptörténet izgalmas, a stílus lebilincselő, a cselekmény hömpölygésével fokozódó feszültség drámai. Egy indiai kamaszfiú, istenkereső útjain, a hindu vallás mellett megismerkedik a kereszténységgel és az iszlámmal is. Mindegyik hitben fölismeri a világnak egységet és keretet adó, szerető Istent, s mindhárom vallás elfér a szívében…

A különös nevű Pi később hajótörést szenved, s néhány vadállat társaságában sodródik az óceánon. Hogyan lehet mindezt túlélni? Erről szól a regény, amelynek végkifejlete olyan megrázó, amelyhez foghatóval még egyetlen könyvben sem találkoztam.

Rádöbbentem: azonos vagyok a főszereplővel, belső vívódásaival, istenkeresésével, világlátásával egyetemben.A Pi élete azok közé a könyvek közé tartozik, amelyek elkísérnek egész életemben. Yann Martel kötetéről azt írták, hogy együtt idézi Az öreg halász és a tengert, Amado és García Marquez mágikus realizmusát meg a Beckett-féle abszurdot.

Annyira fontosnak tartottam ezt a regényt, hogy kiválasztottam azokat a barátaimat, akikről úgy gondoltam, el kell olvasniuk. Kíváncsi voltam, ki, hogyan fogadja. A megdöbbentő módon lezárt történet végén ugyanis kérdőjel marad, az olvasó rákényszerül a cselekmény újragondolására. A kérdésre többféle magyarázat kínálkozik, s ki-ki a maga személyisége szerint találhatja meg a választ…”

Nyilas Péter

Olvasta már? - könyvajánlók

 

Gyorskeresés

Részletes keresés

Online hosszabbítás

Olvasójegy vonalkódja
Jelszó
Segítség

Hírlevél




A hónap könyve

Banner